Öröklés II.
Szálláslehetőség Vendéglátás Szórakozás Szolgáltatások Sport Programajánló
 
 
 

 

Öröklésjog – végrendeleti öröklés

Végrendelet és végintézkedés – ugyanazt takarja-e ez a két szó?
A végintézkedés gyûjtõfogalom, amin belül különbséget teszünk a végrendelet, valamint az öröklési szerzõdés és a halál esetére szóló ajándékozás között. Míg a végrendelet egyoldalú jogügylet, addig a másik kettõ szerzõdés.

Mikor tekinthetõ egy írás, egy okirat végrendeletnek?

Az okirat végrendeleti minõségének meghatározásához a legfontosabb az, hogy az írás külsõleg az örökhagyótól származzon. Továbbá az, hogy az örökhagyó személyesen végrendelkezzen és a vagyonáról, vagy annak egy részérõl rendelkezzen ezáltal. Az okiratból ki kell tûnnie a végrendeleti minõségnek, vagyis annak, hogy ezáltal az örökhagyó a halála esetére szóló nyilatkozatot tesz.

Mindenki csak az anyanyelvén tehet végrendeletet?

Nem, az örökhagyó bármilyen olyan nyelven végrendelkezhet, amelyen ért, írni és olvasni tud. Ez nem feltétlenül jelenti csak az anyanyelvet. Ha az örökhagyó egyetlen nyelven sem tud írni, vagy olvasni, úgy õ közvégrendeletet tehet, ill. a feltételek fennállása esetén szóbeli végrendeletet.

A gyorsírással írt végrendelet is ugyanolyan végintézkedés?

Nem, a gyorsírással, rejtjelezett, vagy titkosírással írt végrendelet érvénytelen.

Az írásbeli magánvégrendeletet magának az örökhagyónak kell írnia?

Ez nem feltétlenül szükséges, bár az örökhagyó írhatja maga is és írathatja mással is. Fontos, hogy tûnjön ki a végrendeleti minõség, a keltezésbõl pedig a hely és az idõ. A végrendelet valamennyi oldalát sorszámozni kell és nem maradhat le egy oldalról sem az örökhagyó és a tanú(k) aláírása.

Mi a tanú szerepe a végrendelet tételében?

A tanú a végrendelkezõ személyazonosságát tanúsítja. Nem kell tudnia sem arról, hogy mi a végrendelet tartalma, sem arról, hogy végrendelet tételénél mûködött közre. Érvénytelen viszont a végrendelet, ha a tanú a végrendelkezõ személyazonosságát nem tudja tanúsítani, írástudatlan, kiskorú, vagy cselekvõképességet érintõ gondnokság alatt áll.

Mikor kell a végrendelet tételében tanúnak közremûködnie?

Ha az örökhagyó a más által írt írásbeli magánvégrendeletét két tanú elõtt írja alá, vagy az aláírást a sajátjának ismeri el és ezt a két tanú is aláírja.

Milyen juttatásban részesül a tanú?
Sem a tanú, sem a végrendelet tételében közremûködõ más személy, sem ezek hozzátartozója semmilyen juttatásban nem részesülhet: az ilyen juttatás érvénytelen, illetve akkor nem, ha az örökhagyó a végrendeletnek ezen részét saját kezûleg írta és aláírta.

Ha a végrendelkezést tartalmazó okirat megsemmisül, megsemmisül-e ezzel a végrendelet is?

Nem, a végrendelet hatálya fennmarad továbbra is, még akkor is, ha az okirat nem található, vagy megsemmisült. Ha az örökhagyó írásbeli magánvégrendeletet készített és ez nála maradt, de végül nem került elõ, úgy kell tekinteni, mintha az örökhagyó azt maga semmisítette volna meg. Ennek ellenkezõje azonban bizonyítható.

Mi a különbség a közvégrendelet és a közjegyzõnél letett végrendelet között?
Közvégrendeletet közjegyzõ, vagy bíróság elõtt lehet tenni. A közjegyzõnél letett végrendeletrõl akkor beszélünk, ha a végrendelkezõ a végrendeletét aláírja és azt a közjegyzõnél zárt, vagy nyílt iratként – az ebbéli minõségét feltüntetve – személyesen letétbe helyezi.

Ki jogosult szóbeli végrendelet tételére?
Aki életét fenyegetõ rendkívüli helyzetben van és írásbeli végrendeletet csak nehezen (vagy egyáltalán nem) tehetne. Itt is nélkülözhetetlen a két tanú jelenléte. A végakaratot az általuk értett nyelven kell elmondani és a végrendelkezõnek kijelentenie, hogy ez az õ végakarata teljes terjedelemben.

Mit tartalmaz egy végrendelet?
A végrendeletben az örökhagyónak örököst kell neveznie, vagyis az örökösnek a hagyatékának egészét, vagy egy részét juttatnia. Ha több örököst nevez meg, de nem adja meg a részesedésük mértékét, akkor õk egyenlõ arányban örökölnek.

Kit lehet örökösnek nevezni?
Lényegében bárkit, ezt a végrendelkezõ dönti el. Nem lehet azonban örökösnek nevezni olyan személyt, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant. Úgyszintén érvénytelen az olyan végrendeleti rendelkezés, mely szerint a nevezett örököst valamely idõponttól, vagy eseménytõl kezdõdõen más személy váltja fel. Ez azonban nem azonos a helyettes örökös nevezéssel, amikor az örökhagyó arra az esetre, ha a nevezett örökös az öröklésbõl kiesne, mást nevez örökösévé.

A házastársaknak megengedett-e, hogy ugyanazon okiratba foglalják a végrendeletüket?
Két, vagy több személy ugyanabba az okiratba nem foglalhatja a végrendeletét, még a házastársak sem.

Mikor válik hatálytalanná a végrendelet?

A hatálytalanság leggyakoribb esete az, amikor az örökhagyó visszavonja a végrendeletet. Hatálytalanná válhat úgy is, ha újabb végrendeletet tesz. Ebben az esetben a régebbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései továbbra is fennmaradnak! Az örökhagyó a megsemmisítéssel is hatálytalanná teheti a végrendeletét, illetve hatálytalanná válik a közjegyzõnél letett végrendelet, ha azt a végrendelkezõ visszaveszi. A szóbeli végrendelete akkor veszti hatályát, ha a végrendelkezõ 3 hónapon keresztül folyamatosan olyan helyzetben volt, hogy alkothatott volna végrendeletet más alakban.